Skip to content
info@zomborikatalin.hu

Az alvással kapcsolatos hipoxémia és kezelése

Az alvással kapcsolatos hipoxémia és kezelése

Amikor elaludni készülünk, általában az jut eszünkbe utolsóként, hogy megváltozik-e a légzésünk. Meglepő lehet, hogy ahogy haladunk az alvási ciklusokon, a légzésünk megváltozik és szabálytalanabbá válik. Miután elalszunk és nem REM alvásba, vagyis könnyű, álomtalan alvásba lépünk, a légzésünk közel 15%-kal csökken. Ahogy REM-alvásba lépünk, a légzés mélyebbé, nehézzé és rendszertelenné válik. A légzés akár le is állhat a szemmozgás és az agytevékenység megváltozása miatt. Ezek a légzési eltolódások normálisak, de amikor a szünetek gyakorivá válnak vagy tíz másodpercnél tovább tartanak, a szervezetben keringő oxigén mennyisége csökkenni kezd. Ha a vér oxigéntartalma abnormálisan lecsökken, a test többi része nem tud megfelelően működni, ezt alvással összefüggő hipoxémiának nevezik.

Alvás közben a vér oxigénszintje általában 95 és 100 százalék között marad; ha azonban a szint 90 százalék alá esik, hipoxémia lép fel. Az oxigéntelítettség százalékos csökkenésével a hipoxémia súlyossága nő. Számos körülmény okozhat alvással összefüggő hipoxémiát, beleértve a környezeti tényezőket, az egészségügyi állapotokat és még a fájdalomcsillapítókat is. A környezeti tényezők, amelyek kiválthatják ezt az alvással összefüggő légzési rendellenességet, többek között az, hogy nincs elegendő oxigén a levegőben, például nagy magasságú helyeken, repülőn utazva vagy füstbelélegzéskor.

Hipoxémia is előfordulhat olyan egészségügyi állapotok következtében, amelyek hipoventillációt vagy lassú légzést okoznak, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőtágulás és hörghurut. Egyéb egészségügyi állapotok, amelyek csökkentik az oxigén mennyiségét a szervezetben alvás közben, az alvási apnoe, a különböző tüdőbetegségek, a szívbetegség, a tüdőgyulladás és az asztma.

Az alvással összefüggő hipoxémia tünetei az enyhétől a súlyosig terjednek attól függően, hogy mennyire alacsony az oxigénszint.

A hipoxémia enyhe tünetei a következők: gyors szívverés, gyors légzés, nyugtalanság, horkolás, nappali álmosság, légszomj.
Ha nem kezelik, a tünetek súlyossá válhatnak, és a következőkhöz vezethetnek: zavar, könnyedség, emelkedett vérnyomás, látászavarok, kékes árnyalatú az ajkak, a fülcimpák vagy a körmök, halál.

A vér oxigénszintjének mérésének legpontosabb módja az artériás vérgáz teszt vagy ABG. Ezt a vizsgálatot azonban orvosnak kell elvégeznie, és ez kényelmetlen a betegek számára. Az oxigéntelítettség mérésének alternatív, legáltalánosabb módja a pulzoximéter használata. A pulzoximéter egy olyan eszköz, amelyet az ujjra csíptetnek, és egy kis eszközhöz csatlakoznak, amely bizonyos időközönként rögzíti az oxigéntelítettség százalékát. A pulzoximéter nagyszerű eszköz az oxigénszint hirtelen változásainak észlelésére, és azonnali figyelmeztet a jelentős változásokról.

Ha alvással összefüggő hipoxémiát diagnosztizáltak, kezelőorvosa kiegészítő oxigénhasználatot javasolhat alvás közben. Ez a leghatékonyabb módja a vér oxigénszintjének növelésének és a hipoxémiát okozó állapotok, például tüdőbetegség, COPD és alvási apnoe kezelésének. Ha az éjszakai oxigénhasználat nem javítja az állapotot, a következő lépés a hosszú távú oxigénterápia bevezetése. Ha egy CPAP gép már használatban van, akkor azt hiheti, hogy nincs szükség további kezelésre. Míg azonban a CPAP folyamatosan fújja a levegőt a légúti nyomás növelése érdekében, nem szállít oxigént az oxigénszint növeléséhez, és az egyének továbbra is fennállhatnak a hipoxémia kockázata. Az alvási apnoeban szenvedőknek jelentős haszna származik a CPAP használatából, de ha légzési betegség a felelős az alacsony oxigénszintért, az egyénnek oxigénterápiára lesz szüksége a szokásos CPAP-val együtt. Ezért meg kell határozni az alvással összefüggő hipoxémia kiváltó okát.

A kiegészítő oxigén mellett az életmódbeli változtatások elősegítik az oxigénszint növelését

Kérje edzésprogramunkat és gyakoroljon rendszeresen, hogy segítse a légzőrendszer működését, növelje a tüdő kapacitását.
Kerülje a háton alvást. Az oldalt alvás enyhíti a tüdőre és a légutakra nehezedő súlyt, segít az akadályokon és csökkenti a horkolást. Ez különösen előnyös az olyan betegségekben szenvedő betegek számára, mint az alvási apnoe.
Kerülje a dohányzást, a passzív dohányzást vagy más tüdőirritáló anyagokat a levegő minőségének javítása és a szervezetben keringő oxigén mennyiségének növelése érdekében.
Kerülje az alkoholfogyasztást lefekvés előtt, mivel az alkohol túlságosan ellazíthatja a torok izmait, korlátozza a légutakat, fokozza a horkolást és az alvási apnoe kialakulásának esélyét.
Az alvással összefüggő hipoxémia kezelése jótékony hatással van az általános egészségre. Nemcsak az alvást javítja, hanem javítja a hangulatot, a teljesítményt, a koncentrációt, a tudatosságot, növeli az állóképességet és az éberséget, és csökkenti az egyéb lehetséges egészségügyi problémák, például szívritmuszavar, szívelégtelenség, magas vérnyomás és akár halál kockázatát is.

Mindig kérje ki orvosa vagy más szakképzett egészségügyi szolgáltató tanácsát, ha bármilyen kérdése van egészségügyi állapottal kapcsolatban. Soha ne hagyja figyelmen kívül a kapott tanácsot, és ne késlekedjen annak megkeresésével az ezen a weboldalon olvasottak miatt. Ez a cikk csak tájékoztató jellegű, és nem minősül szakértői tanácsnak; a Tartalom nem helyettesíti a tanácsot, a diagnózist vagy kezelést.

Lépjen kapcsolatba velünk még ma, hogy megbeszéljük, hogyan segíthetünk Önnek.

z k

Zombori Katalin ETI-ENKK szakmai vizsgával rendelkező természetgyógyász, fülakupunktúrás addiktológus, az 1,3 mATM hiperbár oxigénterápia magyarországi úttörője. Szakértelmével, gondoskodó hozzáállásával az egészségügyi állapotok legszélesebb körében nyújt segítséget. Az alternatív gyógyászat képviselőjeként fontos számára a táplálkozásterápia a mozgásterápia és a légzésterápia.